Interjúk » István Norbert: "Komolyan veszem a feladatom"
- Hogy jött a lehetőség, hogy te újra anyaegyesületed alkalmazásába kerülj?
- Két éve történtek az első lépések ezügyben, de akkoriban nem tudtam még folyamatosan edzéseket tartani a munkarendem miatt – Boér Zsoltiék ennek ellenére győzködtek, hogy legyek része a Nagyszénás SE életének kapusedzőként. A megkereséskor természetesen minden korosztályról szó volt a legkisebbektől egészen a felnőttig.
- Az köztudott rólad, hogy a játékospályafutásoddal már gyakorlatilag felhagytál. Ez is közrejátszott abban, hogy belevágj a kapusedzői létbe?
- Így van, egészségügyi állapotomból (és kis részben a koromból) kifolyólag játékosként már nem, de ilyen téren még nyújthatok segítséget, így örömmel vágtam bele az egészbe. Szerencsére a tavalyi idénytől már minden héten tudtam foglalkozásokat vezényelni az aktuális kapusoknak, illetve a meccseken is 100%-ban részt tudtam venni.
Ezzel kapcsolatban egy megjegyzés: nagyon jó érzés bajnoknak lenni, felnőtt futballistaként ez nekem soha nem adatott meg.
- Mennyire vagy elégedett az eddig elvégzett munkáddal?
- A visszajelzésekből és a saját tapasztalataimból kiindulva is állítom, hogy pozitív az összkép. A felnőtt korú kapusokkal (Blaskóval, Pajkóval, majd most már Bordással) úgymond csak dolgozni kell/kellett, mivel nekik az alapok már rég megvannak. A fiatalabbak azok, akiknek sokkal több mindent kell tanítani, de szerencsére fogékonyak, lelkesek, így látszik is rajtuk a fejlődés.
Komolyan veszem a feladatom, minden edzésre külön készülök – a modern világnak és a játékosmúltamnak köszönhetően szerencsére nem jelent gondot egy változatos tréninget összeállítani.
- Mennyivel könnyíti meg a dolgod az, hogy maga az egyesület is ténylegesen, minden szinten lépeget előre?
- Természetesen nekem is egyszerűbb így minden, pláne a rengeteg új, edzést segítő eszköz miatt, amit az utóbbi időben beszerzett a vezetőség a támogatások keretein belül. Lehetőségem van így a mai kornak megfelelő kapusképzést átadni a játékosoknak.
- Hosszú távon is ellátnád ezt a feladatkört? Mi a célod ilyen tekintetben?
- Abszolút gondolkodom a hosszú távban, sőt, kicsit sajnálom, hogy anno, a keresztszalag-sérülésem után már nem kezdtem el komolyabban foglalkozni a dologgal, egészen biztosan lenne már „papírom” is róla – ez még várat magára, talán már nem sokáig, a Nagyszénás SE-nek is köszönhetően. Talán egyszer egy komplett csapatot is megkapok majd, de ez még a jövő zenéje.